Mivel a legtöbben az asztalnál ülve fogyasztják el szeretett vajas kenyerüket, mi is így közelítettük meg a rejtélyt. Abból indultunk ki, hogy az emberek nem előre megfontolt szándékkal dobálják betevőjüket, hanem azt véletlenül, egy béna mozdulattal lökik le a földre. Szimulációnk során ezért igyekeztünk hasonló körülményeket teremteni: egymás után tíz vajas kenyeret löktünk le az asztal széléről. Máris mutatjuk, mi lett a vége!

Ahogy alább láthatod, rögtönzött vizsgálatunk alapján úgy tűnik, hogy a feltevés a valóságban is megállja a helyét. Ebben azonban semmi természetfeletti nincsen.

A vajas kenyér röppályáját már a tudomány is tanulmányozta. Robert A J Matthews, a brit Királyi Csillagászati Társasság tagja például 1995-ben egy hasonló kísérlet keretében igazolta, hogy az asztalról lepottyanó vajas kenyér megkent fele nagyobb eséllyel kerül kontaktusba a padlóval. Később hasonló eredményre jutott Chris Smith, a Manchesteri Metropolitan Egyetem munkatársa is. A szakember 2013-as kísérletében a szerencsétlen kimenetelű vajas becsapódás 81 százalékos arányban fordult elő. 

De kinek áll ez érdekében és miért? Nem, a háttérben nem a margarinlobbi gonosz rontása áll. Az ok ennél sokkal egyszerűbb: a kenyér az asztal pereménél megdől egy kicsit és ebből a magasságból leesve nagyjából egy fél fordulatot képes megtenni, mielőtt földet ér. Ha tehát vajas kenyered rövidke életciklusa ilyen csúf módon ér véget, tudnod kell, hogy legalább van rá értelmes magyarázat!