Dívány Vakbarát Hírportál

8 dolog, amit nem szoktak érteni az emberek a pszichológiával kapcsolatban

Tudod, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között? Hallottál róla, hogyan dőlt el az öröklés-környezet vita? Mit jelent az, hogy pszichológiai kísérlet eredménye szignifikáns? Egyáltalán mi a pszichológiai kísérlet? Van néhány dolog, amit nem mindenki szokott tudni a pszichológusok gondolkodásával kapcsolatban, pedig nem árt őket ismerni, ha érteni szeretnénk, hogy mit is jelent egy pszichológiai eredmény.

Az az érdekes a pszichológiában (és a politikában meg a fociban), hogy a legtöbben úgy gondolják, nagyjából értenek hozzá. Ez teljesen természetes feltételezés, hisz a pszichológia sokszor foglalkozik az emberi viselkedéssel – és mi is mind emberek vagyunk, akik viselkedünk valahogy, és akik érteni próbáljuk mások viselkedését (vagy legalább a sajátunkat). Pedig a pszichológia ugyanúgy egy tudományág, mint mondjuk az asztrofizika vagy a mikrobiológia, és ugyanúgy elvontabb koncepciókkal foglalkozik, mint ezek. Attól, hogy valaki pszichológus professzor, még egyáltalán nem biztos, hogy nem ütközik nehézségekbe a hétköznapi emberi kapcsolatok területén, és sokan, a csaposoktól kezdve Agatha Christie-n át Shakespeare-ig nagyobb ismerői az emberi természetnek, mint egyes pszichológusok vagy akár a pszichológusok többsége.

shutterstock 728509207

Ennek ellenére – köszönhetően az olyan cikkeknek is, mint ez – egyre többen igyekeznek tájékozódni a pszichológiában, és a tudományág fogalmai egyre inkább beépülnek a hétköznapi beszélgetéseinkbe. Természetesen pszichológusként ennek csak örülni lehet. Vannak viszont félreértések a pszichológiával kapcsolatban, amik Glenn Geher, kezdő pszichológusokat évtizedek óta oktató egyetemi tanerő összeszedett. Újra és újra előjönnek ezek a nem pontosan értett fogalmak, pedig hasznos lenne ismerni őket ahhoz, hogy laikusként is elkerülhesse az ember a tévedéseket. Geher a Psychology Today-en sorolt fel párat, amiket másképp szoktak interpretálni az emberek, mint ahogy azt a pszichológusok értik.

Személyiségtípus vs. Személyiség dimenzió

A személyiséggel foglalkozó pszichológusok többnyire egy bizonyos személyiség-dimenzióhoz kapcsolódó viselkedésjegyekről beszélnek, nem pedig dobozokról, azaz személyiségkategóriákról, amikbe valaki vagy illik vagy nem. Tehát nem azt mondják például, hogy János narcisztikus, hanem hogy a nárcizmus személyiség-dimenzióban János az átlagosnál magasabb pontszámot ér el a mutatott viselkedésjegyei alapján. Ezeket a személyiségdimenziókat kontinuumként kell elképzelni – mint a hőmérő beosztását – amin lehet valaki magasabban vagy alacsonyabban, de ritkán kategorizálnak, hogy narcisztikus/pszichopata vagy nem.

Öröklés-környezet kapcsolat, vagyis se nem veleszületett, sem pedig nevelés hatása

Nagyon ritka az, hogy a pszichológusok bármiről azt mondanák, hogy kizárólag veleszületett (=biológiailag kódolt, öröklött adottság), vagy hogy kizárólag a környezet (=nevelés, szocializáció) hatása lenne. Legtöbbször azt mondják, hogy valamilyen viselkedéses jellemző, például, hogy mennyire extravertált valaki, azon múlik, hogy hogyan hatottak egymásra a belső jellemzői és a környezete az élete során. Mítosz az, hogy bármilyen viselkedésjellemző csak külső vagy csak belső meghatározottságú.

shutterstock 635030300

Pszichológus =/= pszichoterapeuta

Sokak fejében a pszichológus az a klasszikus figura, aki két fotellel - vagy egy fotellel és egy dívánnyal - berendezett szobájában az emberek lelki problémáinak megoldásán fáradozik. Na, ők általában nem a pszichológusok, hanem a terapeuták. Akik mellesleg többnyire pszichológiát végeztek, de elképzelhető, hogy nem. A pszichológusok sokkal szélesebb területen dolgoznak, csak egy részük terapeuta. Dolgozik pszichológus a kutatóintézetekben, tanít egyetemeken, vagy középiskolákban, de ott vannak a munkahelyi alkalmassági vizsgálatoknál, a kiválasztásban, a reklámcégeknél, a HR-osztályokon, de a közlekedéstervezésben is.

Pszichológus =/=pszichiáter

A pszichológusok speciális, tudományos nézőpontból vizsgálják a viselkedést, vagy alkalmazzák a pszichológiai elveket különböző gyakorlati területeken. A pszichiáterek orvosok, akik gyógyszerek és pszichológiai módszerek kombinációjával dolgoznak azon, hogy segítsék a pácienseiket nehéz élethelyzeteikben. A pszichiáter tehát mentális betegségekkel foglalkozik, gyógyszeres kezelést javasolhat a betegeinek, és gyakran klinikai szakpszichológusokkal karöltve dolgozik.

Egy tudományos eredmény szignifikáns

A pszichológiai kísérletekben rámutatnak valami emberi jellemzőre, például kísérlettel igazolták, hogy az ember egy idegen nyelven logikusabban és hidegebb fejjel hoz döntéseket, mint az anyanyelvén. Hihetnénk azt, hogy ez ettől fogva tény, így van és kész. Pedig nem így van. A pszichológiai kísérletek statisztikai módszerekkel dolgoznak, akkor tekinthető szignifikánsnak egy eredmény, ha nagyon kicsi, (általában legfeljebb egy százalék) az esélye a tévedésnek. De ez a kis esély mindig ott van, reális a lehetőség, hogy egy adott eredményt a véletlen okozott. Ha kiderül, hogy egy adott eredmény szignifikáns volt, de mégsem igaz – akkor az nem feltétlenül a kutató ügyetlensége, hanem a módszertan magában hordozza a hibalehetőséget.

Kísérlet és kísérletnek látszó dolog

Két dolog együttjárása közötti ok-okozati kapcsolatot csakis igazi kísérletben lehet kimutatni. Az igazi kísérletbe random kerülnek be a résztvevők az egyik vagy másik csoportba (értsd: a kísérleti vagy a kontroll-csoportba) és minden más tényezőt kiküszöbölnek, hogy tényleg csak az az egy különbség legyen a két csoport között, amit vizsgálni akarnak. Például, ha arra kíváncsiak, hogy milyen különbséget okoz a viselkedésben, hogy valaki iszik-e kávét vagy nem; akkor random osztják be a két csoportba az embereket, és x ideig biztosítják, hogy a kísérleti feltétel (kávéivás vagy nem ivás fennálljon). Ha arról születik egy tanulmány, hogy általában azok az emberek, akik isznak kávét másképp viselkednek, mint azok akik nem (például később fekszenek le), az nem kísérlet, és nem is igazolhat semmilyen ok-okozati kapcsolatot. Hiszen rengeteg sok egyéb tényező is megkülönböztetheti a két csoportot: lehetnek mondjuk a kávét ivók felnőttek, a nem ivók pedig gyerekek – ezért nem lehet arra gondolni, hogy a kávéivás lenne az a megkülönböztető tényező, az az ok, ami miatt a viselkedésben különbség van.

A természetes nem azt jelenti, hogy rendben lévő

A pszichológusok szokták néha mondani bizonyos emberi viselkedésekre, hogy az természetes. Az ember hajlamos lehet ezt úgy fordítani magának, hogy akkor jó is, morálisan igazolt, rendben lévő. Ez egyáltalán nem biztos, hogy így van. Például azt is bizonyították, hogy a gyilkosság evolúciósan kódolt az embernél. Ez nem jelenti azt, hogy az embereknek gyilkolászni kéne, hogy ez elfogadható emberi viselkedés. Csupán annyit jelent, hogy az emberi természetben benne van az is, hogy gyilkoljon. Nem szabad összekeverni, hogy mi van, és hogy minek kellene lenni. A pszichológusok általában arra vannak trenírozva, hogy felismerjék azt, hogy mi van, és beszélni is tudjanak róla, de ez nem jelenti azt, hogy ők úgy gondolják, hogy ennek így is kell lennie.

Összetett okság

Ez egy nagy csapda Geher szerint: hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy bizonyos viselkedés megjelenése csak egy oknak tudható be. A pszichológusok általában sejtik, hogy sok-sok dolog együttjárása kell hozzá, hogy egy bizonyos viselkedés megjelenjen. Vegyük korunk egyik legsötétebb jelenségét, a tömeggyilkosokat. Néhányan azt állítják, hogy ezeknek az eseteknek az elkövetői mentális problémákkal küzdenek. Mások amellett kardoskodnak, hogy ha nehezebb lenne fegyverhez jutni, akkor ilyen esetek nem történhetnének meg. Valószínűleg mindkét ok, sőt még vagy száz másik is szerepet játszik abban, hogy valaki elkövessen egy ilyen szörnyűséget.

shutterstock 416887195

És ami az alap…

A pszichológusok nem feltétlenül értenek az emberi viselkedés-repertoár teljességéhez. Az élet bármely területén vannak olyan emberek, akik remekül értik, hogy hogyan működnek ők maguk és az embertársaik. A pszichológia az emberi természetet, viselkedést igyekszik feltárni, leírni. Ahhoz, hogy valaki jól értse, mit mondanak a pszichológusok a fenti dolgokat nem árt ismerni.

Oszd meg másokkal is!

Rovatok