Festői hegyek ölelésében emelkedik az építmény, amely egyszerűségében is lenyűgöző. Valamiért vonzza az elmét a dombon álló, szűzi fehérség és az égbe törő ragyogó csúcs. Örökre le van zárva, ajtaja nincsen. Úgy tartják, hogy aki párszor körbejárja a sztúpát, rendkívül jó karmát gyűjt magának.
A buddhizmus nem vallás
Világvallások sorozatunkban részletesen bemutattuk a buddhizmust is. Ez nem vallás, mint ahogyan itt nyugaton beskatulyázták, hanem a viselkedésünknek egy olyan - folyamatos - mozzanata, melynek célja saját magunk megismerése, megértése az állandó „befelé figyelés" és az önvizsgálat eszközével
A sztúpa (tibetiül: csörten) a buddhista hagyomány különleges, szakrális építménye: alapvetően a tökéletes tudat jelképe. A buddhista gyakorlók számára azt szimbolizálja, hogy a tudat tökéletes, igaz természete – a félelemnélküliség, a spontán öröm és az aktív együttérzés –, melyet a megvilágosodott tanító, Buddha két és fél évezrede megmutatott, mindenkiben ott rejlik, és mindenki számára elérhető. Azonban többet jelent pusztán egy szimbólumnál: a sztúpa erőteljes katalizátor, melyben a múlt, a jelen és a jövő áldása sűrűsödik össze – hatást gyakorolva mindenki fejlődésére.
A tudat igaz természetének szimbóluma
A sztúpa minden egyes eleme metaforikus jelentést hordoz. Külső formája alapvetően magát Buddhát ábrázolja, aki meditációs tartásban ül egy trónon. Ugyanakkor a sztúpa az alapjától a tetejéig a megvilágosodás felé tett lépéseket – a buddhista utat – jeleníti meg. Belsejében értékes relikviák, buddhista tanítások, mantratekercsek, buddhákat ábrázoló agyagszobrok és
egyéb szimbolikus tárgyak találhatók. A sztúpa közelébe érve egyszerűen csak élvezhetjük jelenlétét, meditálhatunk mellette, vagy körbejárhatjuk a hagyománynak megfelelően az óra járásával megegyező irányban. Úgy tartják, hogy egy sztúpa körbejárása által felhalmozott érdemek ahhoz hasonlatosak, mintha Buddhának ajándékot adnánk. A buddhisták szerint a sztúpa közelében tett jókívánságok valósággá válhatnak. Bármely vallási hagyományhoz is tartozzunk, a sztúpák emlékeztetnek minket a személyes fejlődés lehetőségére. E fejlődés során kibontakozik saját belső tökéletességünk, az összes csodálatos tulajdonság és képesség, ami bennünk rejlik, és amivel mások és saját magunk hasznára válhatunk.
Eredetileg Hamburgban épült volna
Az 1997-ben vásárolt 30 hektáros terület a Nógrád megyei Becske községben, Budapesttől 85 km-re található. Itt 1998 óta minden évben vannak nemzetközi meditációs kurzusok. A terület az év hátralévő részében elvonulási központként működik. A sztúpa építésének a gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, a lehetőség mégis váratlanul jött: a becskei sztúpa ugyanis eredetileg Hamburgban épült volna meg egy központi parkban, de a város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt, arra hivatkozva, hogy precedenst teremtene arra, hogy bárki vallási építményeket emelhessen közterületeken. Így a magyar közösség kapott lehetőséget az építkezésre. A sztúpák építését több hónapos, akár éves előkészület előzi meg, az építménybe ugyanis az ereklyék, buddhista szövegek mellett több ezer, aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló agyagszobrocska is kerül, melyek elkészítése hosszú időt vesz igénybe. A német buddhisták e munka java részét már elvégezték, így a becskei sztúpa alig több mint két hónap alatt megépülhetett.
Gyors fejlődésre számíthatunk a Gyémánt Úton
Életemben nem fáztam annyira
„2008 szeptemberében, aznap, amikor a sztúpát felavatták, jött be a hideg. Azelőtt késő nyári idő volt, de vasárnapra októberi hideg lett, ködös, szeles idő, amire persze nem készültem fel. Az avatáson rengeteg gyakorló buddhista vett részt, közösen mantráztak és meditáltak, az egész lenyűgöző volt, csak épp annyira fáztam, mint még soha. Órákon át ültünk egy padon egy szál kardigánban, biztosra vettem, hogy ezt nem úszom meg tüdőgyulladás nélkül, de végül semmi bajom nem lett. Azóta is azt hiszem – bár nem vagyok buddhista – hogy a tömeg mantrája miatt nem betegedtem meg”- emlékezett vissza Dóra az ünnepségre.
A buddhista tanítások szerint nyolc fő sztúpaforma létezik. Mindegyik egy-egy fontos eseményt ábrázol Buddha életéből. A Megvilágosodás-sztúpa Buddha 35 éves korában elért megvilágosodását, a teljesen felébredett tudat tökéletességét jelképezi. Sztúpa csak elegendő tapasztalattal és tudással rendelkező buddhista mester vezetésével építhető. A Gyémánt Út Buddhista Közösség ezért felkérte a neves nepáli buddhista tanítót, Serab Gyalcen rinpocsét, aki beleegyezett, hogy segítségükre lesz a sztúpa felépítésében. Serab Gyalcen rinpocse, valamint magyar és német buddhista gyakorlók nagyszerű munkája eredményeként a sztúpa elkészült, és 2008 szeptemberében Serab Gyalcen rinpocse és Láma Ole Nydahl felavatta sok száz buddhista gyakorló jelenlétében.
A buddhizmus három nagy "útjából", a főleg Tibetben, Bhutánban és Nepálban fennmaradt változatot vadzsrajánának, magyarul "Gyémánt Út"-nak nevezik. (Ezt a nevet kapták a Láma Ole Nydahl által alapított világi buddhista közösségek is világszerte.) A Gyémánt Útról azt tartják, hogy tartalmazza az összes módszert, amit Buddha tanított, magas szintű gyakorlatait alkalmazva követői gyors fejlődésre számíthatnak.
Magyarország további különleges, energiát adó helyei bővebben itt.
